Tudományos ülés a lombik program jogi és orvosi kérdéseiről

2017. december 14-én került sor Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a lombik programról, illetve a művi megtermékenyítésről szóló ülésre, ahol több szakember is előadást tartott a témában. Szervezetünkből Világi Veronika vett részt az esemény, aki egy rövid összegzést készített a hallottakról.

Prof. Dr. Jobbágyi Gábor – A művi megtermékenyítés magyar helyzetkritikája

Jogász, illetve egyetemi tanár, aki 1982-től foglalkozik a magzatvédelem kérdésével. Több jogi szakcikke, illetve 2004-ben Az élet joga címmel könyvet is jelentetett meg a témával kapcsolatban.

A művi megtermékenyítés körüli jogi kérdések viszonylag tisztázatlanok még a magyar jogtudományban és joggyakorlatban is annak ellenére, hogy Magyarországon már a ’80-as évek végén megszületett az első „lombikbaba”. A ’90-es években egy mondhatni rendezett helyzet alakult ki (1997 „Az Egészségügyről” szóló törvény) Magyarországon a lombikprogram kapcsán,  ez  azonban eltér a nemzetközi etikai normáktól és a nemzeti szabályozásoktól.

A lombik program nemzetközi helyzete:

  • Politikai Bizottság – 1988 – egyhangú határozat, miszerint az élethez való jog a fogamzás pillanatában kezdődik, s az ember genetikai identitásának védelme mélyen az emberi személyiség méltóságában gyökerezik
  • Európa Parlament – 1989 – elfogadják a „Rothley jelentést” és a „Casini jelentést” = elutasítják a magzatkísérleteket, kivéve a magzat javára szolgáló beavatkozásokat
  • Rothley jelentés – „Az ember soha nem tekinthető tárgynak, hanem mindig el kell ismerni személyiségét. Jogi és Politikai rendszerünknek ez az alapelve kategorikusan megtiltja, hogy az emberi lény totálisan mások rendelkezésére álljon”
  • Casini jelentés – „Tudatában vagyunk az emberi életvédelem szükségességének a megtermékenyítéstől kezdve. A magzatnak (embriónak) joga van az élethez, a családhoz, a genetikai identitáshoz és az emberi személy védelméhez való joghoz.
  • az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament is elutasítja azt a szemléletet, mely a fogamzástól számított 14 napig ‘prae-embrióról’, a ‘fogamzás termékéről’ szól és az időpontig ki akarja vonni a magzatot a törvények hatálya alól
  • Az Európa Tanács 1997-es Egyezményét az emberi lény jogainak védelméről a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel, az Országgyűlés a 2002-ben törvényileg iktatta. Bár a törvény kijelenti, hogy az „emberi lény”méltóságát, alapvető jogait és szabadságait védeni kell, nem tisztázza az emberi lény fogalmát, illetve nem határozza meg az említet védelem kezdő és befejező időpontját. A törvény ezen felül engedélyezi az embrión végzett úgynevezett „in vitro kísérleteket” ( a kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények közt zajlik le, például kémcsőben vagy Petri-csészében), melyből következik, hogy az embriót valószínűleg nem tekinti „emberi lénynek” a törvényhozó.
  • nemzetközi szabályok az eljárás során:
  • a létrehozott magzatok számának maximalizálása
  • a magzatkísérletek erőteljes korlátozása
  • a fölös magzatok elpusztításának tilalma, tilalom olyan magzatok létrehozására, melyet pusztán kutatási céllal hoztak létre;
  • a család stabilitásának védelme a születendő gyermek érdekében – ezért az igénybevétel lehetőségének korlátozása
  • a béranyaság (dajkaterhesség) elutasítása
  • a nem megválasztásának tilalma, kivéve a nemhez kötött öröklődő betegségek elkerülését
  • a klónozás tilalma, az emberi ivarsejtek állati ivarsejttel történő megtermékenyítésének tilalma

Ezek a korlátozások azonban nem egyformák a különböző országokban. Nem is mindenütt sikerült törvényi szinten szabályozni a kérdést; pl. Németország, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Portugália törvényt alkotott e területen, de több helyen csak irányelvek, etikai állásfoglalások rendezik a kérdést (pl. Olaszország, Belgium).

A lombik program helyzete Magyarországon:

  • az 1972-es Egészségügyi törvény még nem tesz említést a kérdésről, így a hatvanas évektől a testen belüli, a nyolcvanas évek végétől a testen kívüli művi megtermékenyítést nagy számban alkalmazták hazánkban úgy, hogy jogi, etikai állásfoglalások, iránymutatások nem voltak, hiányzott a jogi-erkölcsi tudományos háttér.
  • Sándor Judit – 1996 – a visszaélésekkel szemben nincs garancia és fennáll a veszély, hogy az ország „reproduktív tranzit országgá válik”, akár béranyasági, bérterhességi vagy ivarsejt-eladásra is sor kerülhet
  • 1997 – „Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel” című törvény
  • különbséget tesz az embrió és a magzat között: várandóság 12.hetéig embrió, 12. héttől magzat → a törvény gyakorlatilag semmilyen védelmet nem biztosít az embrió számára, így arra tulajdonképpen a dologjogi törvények vonatkoznak (pl.: megvásárolható, adományozható, birtokolható … )
  • nem korlátozza a művi megtermékenyítés során létrejött magzatok számát, viszont az anyába ugyanúgy 3 darab megtermékenyített petesejt ültethető vissza (Mi lesz a maradék megtermékenyített petesejtekkel? – Embriókereskedelem azokkal az országokkal, ahol korlátozzák a létrehozott magzatok számát kísérletek céljából. / Embriókereskedelem más ország klinikáival beültetés céljából.
  • többes terhesség esetén engedélyezi a magzatok számának csökkenését (kiválasztják, hogy melyik a legéletrevalóbb, a többit megsemmisítik)
  • Humán Reprodukciós Bizottság – létezik Magyarországon, azonban semmiféle szabályozást, vagy ellenőrzőst nem gyakorolnak a művi megtermékenyítés felett

 

Dr. Rojkovich Bernadett – A művi megtermékenyítés orvosi kérdései

Miért örvend egyre nagyobb népszerűségnek a művi megtermékenyítés?

  • életmódváltás = a nők, illetve a párok később vállalnak gyermeket, először a karrierépítésre összpontosítanak (a kor előrehaladtával a nő nehezebben termékenyül meg)
  • feminista mozgalmak terjedése = az anya önrendelkezési joga fontosabb, mint a magzat élethez való joga
  • orvos technológia fejlődése
  • nem szükséges hozzá házastársi, vagy élettársi kapcsolat
  • Magyarországon a házaspárokat egy évnyi próbálkozás után meddőnek nyilvánítják, és lombik programra küldik őket egyéb lehetőségek felvázolása nélkül. Nem ritka az az eset sem, hogy a meddőnek titulált pár nem vesz részt komolyabb szakorvosi vizsgálatokon, melyeken kiderülhetne, hogy esetleg szervi panasz, vagy betegség áll a fogamzás útjában.
  • A lombikprogram során kiszűrhetőek és eltávolíthatóak a genetikai betegséggel születendő magzatok, mely többek között a diszkrimináció problémáját is felveti.
  • Művi megtermékenyítés során, szabadon eldönthető a születendő magzat neme.

A művi megtermékenyítés menete:

a női szervezetet nagy dózisú hormonnal kezelik, hogy egyszerre több pete is beérjen → a beérett petéket leszívják, majd speciális tápoldatban tartják → a petéket egyenként, mikroszkóp alatt megtermékenyítik → kiválasztják a legjobb osztódási tulajdonságokkal rendelkezőt, azt visszaültetik, a többit pedig lefagyasztják

Veszélyek:

  • petefészek hiperstimulációs szindróma = a nagy dózisú hormonkezelés hatására a szervezet egyensúlya felborul
  • trombózis, alhasi fájdalmak, puffadás, émelygés, nehézlégzés és egyéb panaszok
  • ikerszülés lehetősége
  • genetikai megbetegedések
  • ismeretlen spermadonor esetén fennáll a vérfertőzés esélye
  • párkapcsolati problémák a lelki megterhelés miatt

Statisztikai adatok:

  • Magyarországon 12 művi megtermékenyítéssel foglalkozó klinika működik
  • 2009-ben 6,5 ezer művi megtermékenyítés történt Magyarországon, 2012-ben 5000, leginkább a 30-40 éves korosztály körében
  • siker mindössze 28%
  • egy lombikprogram átlagos ára az első konzultációtól a beültetésig nagyjából 500.000 Ft (kb. 1600 € )

 

Dr. Faigl Ilona – A népességfogyás csökkentése

Megoldások:

  1. Természetes családtervezés
  2. Lombik program megfelelő alkalmazása (1991-2001 között 3millió embrióból mindössze 100ezer született meg)
  3. A születésszám növelése hosszú távú program kell, hogy legyen → fiatalok tudatos nevelése, felkészítése keresztényi tudatban a családalapításra
  4. Örökbefogadás
  5. Gynevac vakcina – Dr. Újhelyi Károly (mikrobiológus-immunológus) 1969-ben fedezte fel a lactobacillus vakcinát, mellyel a krónikus nőgyógyászati problémákat (hüvely-, méh-, petevezeték gyulladás) gyógyította. Ez a betegség minden második nő életében jelen van, és Újhelyi felfedezéséig nem volt rá kezelés. Mintegy véletlenül derült ki, hogy a gyulladás megszüntetésével, az addig meddőnek vélt nők képessé váltak teherbe esni. Dr. Lázár Erika, szülész-nőgyógyász tovább vizsgálta a készítményt, és több, mint 40 évnyi tapasztalat után állítja, hogy a vakcina hatásosan kezeli a meddőséget, illetve a vakcina segítségével jelentős hányadban megelőzhető lehetne a spontán vetélések, koraszülések, a méhen belüli sorvadás, valamint a születés körüli csecsemőhalálozások száma. Fontos megemlíteni, hogy művi megtermékenyítés során ezeket a krónikus megbetegedéseket nem vizsgálják, hanem rögtön a lombik programot javasolják megoldásként. A készítmény Magyarországon 2012-ig volt kapható, a vakcina jogait ugyanis anyagi megfontolásból egy svájci cégnek adták el. Azóta az említett cég vezetőjét bebörtönözték, és a vakcináról semmi hírt sem hallani. Ha minden terhes – várandós – anya a terhesség előtt, vagy a terhesség legelejétől megkapná a Gynevac-ot (lehetőleg a párjával együtt), akkor évente több ezer egészséges újszülöttel több születhetne. (Alkalmazása: 10 naponként 5 injekció)

Gynatren szuszpenzió – ez is meddőség kezelésére alkalmas vakcina, melyet szintén Újhelyi fejlesztett ki, de nem ér fel a Gynevac hatékonyságával (több kell belőle ugyanazért az eredményért). A vakcina jogait Újhelyi eladta a németeknek.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s